Magyarország ivóvízkészletének 95%-a felszín alatti vizekből származik. Mivel ez egy véges természeti erőforrás, épp ezért fontos, hogy az illegális kutak száma visszaszorításra kerüljön a jövőben. Különösen indokolt ez azért, mert ha az egyensúly a vízkivétel és vízutánpótlás között felborul, az komoly vízminőségi károsodáshoz vezethet. Ha nincs megfelelő nyilvántartás a fúrt kutakról, akkor nagyon nehéz egy olyan statisztika elkészítése, ami becslést adhat ennek egyensúlyáról.
Az utóbbi időben sokat lehetett hal lani a médiában a kutak létesítéséről, bejelentéséről és rengeteg felvetés, tervezet került publikálásra az interneten, aminek nagy része nem állja meg a helyét, vagy a korlátozás nem abban a formában történt, ahogy azt a sajtó közzétette. E cikk célja az, hogy tisztázza és egyértelművé tegye: mi az alapvető különbség a magáncélúés a gazdasági célú felhasználás között.Rögtön az elején érdemes kiemelni, hogy 2018-ban minden kút engedély köteles és bejelentést igényel a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság felé. Ma Magyarországon a hatályos jogszabályok értelmében egy kút létesítése vízjogi engedély köteles tevékenységnek minősül. A vízi létesítmény megépítéséhez, illetve átalakításához vízjogi létesítési engedély szükséges, a használatbavételéhez és üzemeltetéséhez pedig vízjogi üzemeltetési enge dély szükségeltetik. A kút megszüntetésére pedig kizárólag csak megszüntetési engedéllyel kerülhet sor.
A kérelem benyújtását megelőzően, be kell szerezni egy vagyonkezelői hozzájárulást és ezt az elkészült tervdokumentációra alapozva kell megtenni [223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet]. Nem szükséges ugyanakkor a vízügyi igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulása az alábbi esetekben:
- a vízjogi üzemeltetési engedélyezéshez, ha a vízi létesítmény a vízjogi létesítési engedélyben foglaltaknak megfelelően kerül megvalósításra, vagy
- ha a vízjogi üzemeltetési engedély módosítása iránti kérelem csak az igénybe vett vízmennyiség csökkentésére irányul.
A kérelemhez mellékletként csatolt tervdokumentáció elkészítését csak tervezői jogosultsággal rendelkező személy készítheti el, emellett a kivitelezését is csak végzettséggel rendelkező személy végezheti, azaz vízkútfúró.
Amennyiben kizárólag magáncélra szeretne valaki egy kutat használni, akkor elég a helyi jegyző engedélye, viszont ha már gazdasági célú a tevékenység, akkor az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, mint vízügyi és vízvédelmi hatóság engedélye szükséges.
A vizi létesítmény magáncélú és a nem magáncélú félszhasználásának elhatárolása
A vízi létesítmény akkor felel meg a magáncélú felhasználás feltételeinek,amenynyiben az alábbi feltételek együttesen teljesülnek [72.1996 (V.22.) Korm.rendelet 24. §]:
- Nem érinthet a kút helye vízbázis védelmi területet. Erről a területi vízügyi hatóságoknál és ivóvízbázisokra vonatkozóan a helyi vízműveknél lehet érdeklődni.
- A kút csak talajvizet és/vagy parti szűrésű vízkészletet használhat fel, rétegvizet, karsztvizet nem érinthet.
- A kútból maximálisan 500 m3/év mennyiséget lehet kitermelni. Ez napi bontással számolva átlagosan 1.37 m3/nap mennyiséget jelent, de mivel a kútból való vízhasználat túlnyomó többsége a nyári hónapokban történik, így a szezonális időszakban ez megnövekedhet.
- Vízi létesítmény csak ott létesíthető, ahol az ingatlanon épület van, vagy az épület létesítésére engedélyt ad tak, illetve bejelentés történt a hatóság felé.
- A kútra magánszemély kéri az enge délyt. Amennyiben közintézet, gazdasági társaság, önkormányzat kérelmezi, akkor a jegyzőnek nincs hatásköre.
- A vízkivétel háztartási igények és/ vagy házi ivóvízigény kielégítésére szolgál azzal, hogy háztartási igény csak magánszemély részéről merülhet fel.
- A kút nem gazdasági vízkivétel cél jából létesül.
Mint látható igencsak szűk az az esetkör, amikor a helyi település jegyzője adhatja ki az engedélyt, de ezen feltételek összessége adja meg a magáncélú felhasználás fogalmát" a beruházó számára. Csak egy hétköznapi példát tekintve: ha otthon kocsi mosót szeretne valaki üzemeltetni és az éves vízkivétel a kútból nem haladja meg az 500 m3/év mennyiséget, ez eddig a kiemelt mennyiséget tekintve megfelelne a magáncélú felhasználásnak, de tekintettel a gazdasági célú tevékenységre, a helyi jegyző már nem rendelkezik hatáskörrel az engedély megadása.
A létesítés engedélyhez kötött ütemezése
A vízjogi létesítési engedély véglegessé válását követően kezdhető meg a kút kivitelezése, kivételt képez az az eset, mikor a döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. Ebből az következik, hogy elég a létesítési engedély a munkálatok megkezdéséhez, azonban ez még nem jogosítja fel önmagában a kérelmezőt a vízi létesítmény üzemeltetésére annak elkészülte után, ehhez már az üzemeltetési engedély is szükséges.
A létesítéshez kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjak
A vízügyi hatóság által lefolytatott eljárásokért igazgatási szolgáltatási díj megfizetése kötelező, ennek összegét a vízügyi és vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III31) BM rendelet határozza meg. Egy példán keresztül szemléltetve: 400 m3/év a vízkitermelés, akkor a szolgáltatási díj 40.000 forint (400/365=1.096 m3/nap, ezt pedig a rendelet 1. számú mellékletének 10. sora tartalmazza a fent meghatározott fogyasztáshoz a kapcsolódó díjat.
The content of this article is intended to provide a general guide to the subject matter. Specialist advice should be sought about your specific circumstances.