2020. április ̶Főbb eljárásjogi szabályainkban néhány jelentősebb módosítás lép hatályba április 1-jével amit a jelenlegi különleges jogrend sem halasztott el. Ezek közül összefoglaljuk azokat, amelyek a vállalkozásokat a legközvetlenebb módon érinthetik.
Változások a bírósági szervezetrendszerben
A bírósági szervezetrendszer a munkaügyi és közigazgatási ügyek tekintetében átalakul. A munkaügyi pereket ezt követően már nem a közigazgatási és munkaügyi bíróságok bírálják el, hanem azok törvényszéki hatáskörbe fognak tartozni. Ezzel együtt a közigazgatási és munkaügyi bíróságok megszűnnek, a közigazgatási bíráskodást a közigazgatási kollégiummal rendelkező törvényszékek veszik át. Ezzel a Kúria válik állandó másodfokú bírósággá a közigazgatási ügyekben (ahol a fellebbezés lehetősége adott), de a felülvizsgálati fórum is a Kúria marad (ahol az elsőfokú határozat ellen nincs lehetőség fellebbezni).
A hatásköri szabályok átalakításával az illetékességi szabályok is pontosításra kerültek. Közigazgatási perek esetén külön kiemelendő, hogy a Fővárosi Törvényszéknek továbbra is kizárólagos illetékessége van a kiemelt súlyú és nagyfokú szakértelmet igénylő ügyekben (mint pl. az MNB, a vasúti-, légiközlekedési hatóság vagy a GVH határozatainak felülvizsgálata, vagy a minősített adatok megismerésével kapcsolatos jogvita).
A kötelező jogi képviselet szabályai is igazodnak a szervezeti átalakuláshoz, de érdemben nem változnak. Munkaügyi perekben továbbra sem kötelező a jogi képviselet (kivéve a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felet). Közigazgatási perekben a felperesek csak a Kúria előtt kötelesek jogi képviselővel eljárni, de ez alól továbbra is kivételt képeznek a közigazgatási szerződéssekkel kapcsolatos perek, valamint azok a kiemelt jelentőségű perek, amelyekre a Fővárosi Törvényszék rendelkezik kizárólagos illetékességgel – e perekben már első fokon is kötelező a jogi képviselet.
A Bírósági Határozatok jelentőségének megnövekedése
Magyarországon nincs precedensjog, azaz a bíróságoknak nem kötelező korábbi, egyedi ügyekben hozott döntéseket követnie, bár nyilvánvalóan a felsőbíróságok döntéseinek, a Bírósági Határozatok közzétételének célja eddig is a jog egységének biztosítása volt. Április 1-től azonban – a törvényi indokolás szóhasználatával – egyfajta korlátozott precedens-rendszer" kerül bevezetésre.
Ekkortól mind a polgári, mind a közigazgatási, mind a büntető perekben nagyobb jelentőséget kapnak a Kúria által Bírósági Határozatokként közzétett döntések. A jövőben ugyanis a bírósági döntésekkel szembeni jogorvoslatok tekintetében különös jelentősége lesz annak, ha az adott bíróság eltért az ügyben elbírálandó jogkérdésben a Kúria által a Bírósági Határozatok gyűjteményében közzétett eseti döntéstől. Ha polgári ügyekben a bíróság ezt megtette, akkor az ítélet indokolásában ezentúl ki kell térnie azokra az okokra, amelyek miatt jogkérdésben eltért a közzétett Bírósági Határozattól, vagy ami miatt az erre irányuló indítványt elutasította. E rendelkezéssel összhangban a rendkívüli jogorvoslat lehetősége most már nem csak az ügy érdemére kiható jogszabálysértésre történő hivatkozással, hanem azon az alapon is kérhető, ha a jogerős ítélet a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltér. Külön kiemelendő, hogy az ötmillió forint pertárgyértéket meg nem haladó vagyonjogi perekben bár általában kizárt a felülvizsgálat lehetősége, ezen indok alapján a Kúria mégis köteles azt engedélyezni.
Közigazgatási perekben a fellebbezés lehetősége jogszabálysértésre hivatkozás mellett szintén megnyílik azon az alapon is, hogy az elsőfokú bíróság jogkérdésben eltért a Kúria közzétett határozatától. Hasonlóan, ezen indokra hivatkozva felülvizsgálati eljárás is kezdeményezhető, amivel a szűk körű felülvizsgálati okok köre kifejezetten kibővül.
A közigazgatási eljárások és a közigazgatási bíráskodás változásai
A közigazgatási eljárási rendszerben tovább folytatódik a kétfokú eljárások szűkítésének folyamata. Megszűnik a járási (kerületi) hivatalok döntéseivel szembeni fellebbezés lehetősége, így főszabály szerint közigazgatási szakban a fellebbezés lehetőségét már csak a helyi önkormányzat szerve (tipikusan: jegyző) és a rendvédelmi szerv helyi szerve által hozott döntések esetén biztosítja a jogszabály, külön törvény ugyanakkor még mindig biztosíthatja a fellebbezés jogát más eljárásokban is. A rendelkezésre álló általános jogorvoslati forma így a közigazgatási döntésekkel szemben már egyértelműen a közigazgatási per.
Apróbb, de jelentős pontosítás, hogy közigazgatási perekben az azonnali jogvédelmet elrendelő végzéssel szembeni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya, azaz amennyiben első fokon a bíróság megítéli ezt a kedvezményt a felperesnek, az az esetleges hatósági fellebbezéstől függetlenül fennmarad, egészen addig, amíg a bíróság azt meg nem szünteti (például a hatóság fellebbezése eredményeképpen a másodfokú határozatban), vagy amíg az azonnali jogvédelem egyéb okból meg nem szűnik.
A gyakorlati tapasztalatokra építve a jogbiztonságot segíti az az új kisegítő szabály, amely szerint a keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a felperes a közigazgatási cselekmény jogorvoslati záradékának megfelelően nyújtotta be (még akkor is, ha az téves volt), vagy arra figyelemmel nyújtotta be a bírósághoz (a közigazgatási hatóság helyett), hogy a címzett közigazgatási szerv az elektronikus ügyintézés feltételeit átmenetileg vagy tartósan nem biztosította.
A Bírósági Határozatokkal kapcsolatosan már említetteken túl is bővül azon konkrétan nevesített indokok köre, amelyekre tekintettel a felülvizsgálati kérelmet a Kúria befogadja, azaz amelyek miatt lehetséges – az egyébként kizárt – felülvizsgálat: a felperes már hivatkozhat alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, illetve az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre is.
A fenti jogszabályváltozások, együttesen a bírósági eljárásokra vonatkozó ideiglenesen bevezetett szabályokkal, komoly odafigyelést igényelnek a peres eljárások megindítása és az azok során való eljárás tekintetében.
Kinstellar Jogi Hotline szolgáltatás
A fentiekkel kapcsolatban az Önök rendelkezésére állunk az alábbi elérhetőségek bármelyikén, vagy a veszélyhelyzetre tekintettel felállított Jogi Hotline felületünkön, melyet ide kattintva érhet el.
The content of this article is intended to provide a general guide to the subject matter. Specialist advice should be sought about your specific circumstances.
We operate a free-to-view policy, asking only that you register in order to read all of our content. Please login or register to view the rest of this article.