Jelenlegi helyzet

A 19. század végétől mindig is engedélyt kellett kérni a kutak építésére, viszont ezt a jogszabályt az elmúlt évtizedekben senki nem tartatta be" – nyilatkozta az InfoRádiónak Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárkamara elnöke.2 A vízkészlet olyan véges erőforrás, amelynek helytelen felhasználása az egyre kevesebb csapadékkal együtt jelentős gondokat okozhat az elkövetkező időkben. Ezen felül elterjedt lakossági gyakorlattá vált, hogy sokan szennyvizet vagy csapadékvizet vezetnek a kútba, ami akár a terület ivóvízkészletének jelentős romlásával is járhat.

A probléma nagyságát érzékelteti, hogy akár egymillió olyan kút is lehet az országban, amelyet engedély nélkül létesített a tulajdonosuk és jelenleg is rendezetlen a helyzetük. Az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően sűrűsöd- tek a hatósági ellenőrzések, amelyek jelentős jogszabálysértéseket tártak fel, és rávilágítottak a kutakat övező szabálytalanságokra.

Jogszabályi hatter

A kutak helyzetének egyszerűbb rendezése már 2017 áprilisában már felmerült, akkor ugyanis egy törvénymódosítás lehetővé tette volna, hogy 80 méternél sekélyebb kutat engedély és bejelentés nélkül lehessen létesíteni és az egyébként engedélyköteles kutak esetében 10 éves moratóriumot állított fel a helyzet orvoslására. A törvényt az Országgyűlés elfogadta, azonban a köztársasági elnök nem írta alá és kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál az előzetes normakontroll eljárást. A törvényt az Alkotmánybíróság megsemmisítette, így az nem lépett hatályba.

A probléma orvosolása érdekében, az Országgyűlés módosította a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt (a továbbiakban: Vgtv.). Ezt követően lehetővé vált a tulajdonosok számára, hogy vízgazdálkodási bírság megfizetése nélkül kezdeményezzék a fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31ig, ha a kutat 2018. január 1-je előtt létesítették engedély nélkül, vagy attól eltérően. Ez azt jelenti, hogy az illegálisan létesített kutak bármely hátrányos (jog)következmény nélkül utólagosan engedélyeztethetők. Fontos megjegyezni, hogy médiában a téma tárgyalása során sok esetben a bejelentés" szót használják, ez azonban félrevezető, ugyanis a jogszabály egyértelműen engedélyezési eljárást kíván meg, nem puszta bejelentést.

Határidő

Az engedély nélküli kutak számát tekintve a szakértők egyértelműen rövidnek találják a 2018 év végéig tartó időszakot, ennek okán a Nemzeti Agrárkamara elnöke kiemelte, hogy folyamatosan egyeztetnek a Kormánnyal a határidő hosszabbításáról (2020. december 31-ig), amelyet az alapvető jogok biztosának helyettese is támogat. Mivel az eredeti határidő meglehetősen közel van, lehetséges, hogy cikkünk megjelenésekor a határidőt már meghosszabbították.

A továbbiakban, cikkünkben a legelterjedtebb házi" kutak engedélyezésével foglalkozunk, vagyis azokkal, amelyeket magánszemélyek saját vízszükségletük kielégítésére, ivóvízkinyerés vagy öntözés céljából saját ingatlanukon emeltek vagy emeltettek.

Teendők

Magyarországon a kutak létesítése engedélyhez kötött, ha a kút pedig engedély nélkül épült, arra fennmaradási engedélyt kell kérni. Az engedélyezési kötelezettség mindig az ingatlan aktuális tulajdonosát kötelezi, függetlenül attól, hogy az ingatlanon ő, vagy a korábbi tulajdonos létesítette a kutat. Az engedély kötelező tartalmi elemeit a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet tartalmazza, de sok önkormányzat saját bejelentő formanyomtatványt alkotott. Ha a kút engedély alapján épült, akkor arra a hatóság nagy valószínűséggel üzemeltetési engedélyt ad ki, míg ha a kút létesítése is illegális volt, akkor fennmaradási engedélyt kell kérni.

Eljáró hatóság

Mivel a Vgtv. nem rendelkezik külön a fúrt, illetve ásott kutakról, ezért az egyes engedélyek kiadásával kapcsolatos feladatok két hatóság hatáskörébe is tartoznak. A jegyző folytatja le az eljárást az esetek túlnyomó részében, amelynek feltételeivel korábbi cikkünkben már foglalkoztunk. Ha a jegyző eljárásához szükséges kritériumok nem teljesülnek, a fennmaradási engedélyt az illetékes Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság adja ki. Meghatározott esetekben társszervek bevonása kötelező az eljárásba, amelyről (elviekben) az illetékes hatóságnak kell gondoskodnia, azonban a gyakorlatban az eljárás gyorsítása végett érdemes a kérelmezőnek személyesen is megkeresni e szerveket.

Tervdokumentáció Szükséges

A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelem benyújtása előtt tervdokumentációt kell készíttetni, amelyet csak olyan személy készíthet, aki az erre feljogosító szakterületi tervezői jogosultsággal rendelkezik. A szakértő a helyszíni szemle során megvizsgálja többek között, hogy a fizikai kialakítás megfelel-e a jogszabályoknak, vagy, hogy nem jut-e be szennyező anyag a földbe.

A jogszabály megkívánja a Népegészségügyi Főosztály bevonását az eljárásba abban az esetben, ha a kút ivóvízigény kielégítésére szolgál. Ilyenkor kötelező a víz minőségének műszeres bevizsgálása. Az engedély kiadásának további feltétele, hogy a jogszabály által előírt 10 méteres védőkörzetnek a tulajdonos ingatlanán belülre kell esnie. Ha azonban az ingatlanon található kút csak öntözésre vagy állatok itatására szolgál, úgy mellőzhető az akkreditált laboratóriumi mintavizsgálat.

Ha az ingatlanon fúrt kút található, az engedélyezés során a területileg illetékes vízügyi hatóságot is be kell vonni az eljárásba. Ilyen esetben ugyanis a kút paraméterei szemmel nem állapíthatók meg, azokhoz speciális mérések szükségesek (kútkamerás vizsgálat), amelyet csak szakember tud elvégezni.

Jogkövetkezmények

Ha az engedélyezési eljárást az ingatlan tulajdonosa 2018. december 31-ig elindítja, úgy mentesül az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése és a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól. Ez nem azt jelenti, hogy az engedélyt kell addig megszerezni, hanem az engedély megszerzésére irányuló eljárást – ami a gyakorlatban a jegyzőhöz intézett beadvány benyújtásával történik meg – kell megindítani. Mindezek elmulasztása esetén az engedély nélkül létrehozott építmény 80%-ig terjedő a vízgazdálkodási bírsággal sújtható a tulajdonos, amelynek ös�- szege engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. Természetes személyek esetében azonban a bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.

Jóllehet a moratórium alatt indított eljárások esetében a fenti költségek a bejelentőt nem terhelik, az engedélyeztetési eljárással kapcsolatos mintavételi, laboratóriumi, egyéb műszeres vizsgálatok költségeit, csak úgy, mint a felmerült személyi és dologi költségeket (pl. tervdokumentáció elkészítésének költségei) a tulajdonosnak kell megfizetnie. A szakértők szerint egy átlagos kút engedélyeztetése esetén 50–100 000 forint közötti költséggel kell számolni. A fennmaradási engedély kiadásának időtartama régiónként eltérő lehet. Vélhetően azokon a területeken (elsősorban az Alföldön), ahol több engedély nélküli kút létesült, nagyobb ügyteher várható. Érdemes azonban minél előbb megindítani az engedélyezési eljárást, mert vélhetően a határidő végéhez közeledve megnő a kérelmek száma, ami az eljárás további elhúzódását eredményezheti.

The content of this article is intended to provide a general guide to the subject matter. Specialist advice should be sought about your specific circumstances.